„A műfajok keresztezése mindig megújítja kreativitásunkat, felrázza szellemi világunkat.”
Oliviero Toscani
Sokan azt hiszik, hogy egy műalkotás egy adott pillanatot ábrázol. Pedig nem.
Amikor készül a kép, már az alkotóba belesűrűsödött egy bizonyos megélt idő. Az idő melyet tanulással, élményekkel, érzésekkel töltött el, és ezekkel együtt élt meg. Ezek az élmények beépültek a személyiségébe, és amikor egy adott táj, egy figura, egy karakter vagy aktuális pillanat megragadja, alkotásra készteti mind beleszövődnek abba az időegysége melyet az alkotásra szán.
Az alkotásra szánt időt mindenki magának határozza meg, az ehhez szükséges élményszerzést, anyaggyűjtést, tanulást is ezzel együtt. De tény, hogy meg kell szerezni az egyéni látásmódot, gyakorolni kell, hogy megváltoztassuk látásmódunkat, hogy kikerüljük a nehézségeket, ismerni kell a szabályokat, és eldönteni hogy betartjuk-e őket vagy megváltoztatjuk.
Kérdés, hogy kliséket akarunk-e használni, vagy igyekszünk eltérni a szokványostól. Persze a mai korban nehéz már megmondani mi a klisé, és mi a változásra, lázadásra épülő kép. Erről persze egyénenként más, amit lehetne mondani, mert a korosztály, a megélt idő, tapasztalat, tanulás mind mást mondat az alkotóval.
A táborban a képek készítésénél fontosnak tartottuk a tanulási folyamat megélése mellett az egyéniség kibontakoztatását is. Remélem ez az elkészült alkotásokon látszik is.
„A művészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy műalkotás eszmeisége sokrétű és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó műve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A művész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a művész gondolatai, kétségei, érzései.”
Andrej Tarkovszkij
Az idei képanyag változatos, gazdag, méretben, technikában, stílusban, kifejezésben, stb. ahogy ez a táborunk koncepciója is. Egyszerre egy időben, táboridő alatt a sokféleséget befogadni és megjeleníteni is egyben.
Örülök neki hogy egyre több a nagyobb méretű kép, és egyre változatosabb a mondanivaló is amit a csapat megfogalmaz.
Az idei évben ehhez segítség a Land art alkotások is. A tájban létrehozni alkotni és maga az alkotás folyamata is mint örömforrás, sokkal direktebb módon, hisz itt az alkotás elmúlása is tervezve van magában a létrehozásban is. A tájat melyben jelen voltunk változtattuk meg, majd elengedtük, hagytuk, hogy magát alakítsa tovább.
A képek maradandóbbak, hosszabb időre tervezve készültek.
Remélem mindenkinek annyi öröme volt ebben az igen aktív szellemi és gyakorlati közös létben, melynek igen sok kép lett az eredménye. Ki filozófikusabban, ki szimbólumokkal, színekkel, felületekkel, szövegekkel vegyítve alakította a képeit. Az eredmény a sok stílus és műfaj lett, mely a kiállításra mégis egy valamiféle egységet mutató kavalkáddá alakult.
A szempont a közös alkotás, egymásra figyelés, egymástól tanulás, a beszélgetések, a közös nevetések és az együttlét a táborban, és ez mind ott van a képeken is.
Mindenkinek köszönöm a munkáját, a jelenlétét!!!
201907. 23.
Szigeti Márta
