XII. Képzőművész tábor, Szentbékkálla 2022 – Beszámoló

Engem, és rajtam kívül sokakat foglalkoztat az idő. Az idő múlásan, eltöltése, a visszaemlékezés a jelen és a jövő. A periódusosság, vagy az újdonság jelenléte

A járványhelyzet és az évek múlásával változásokra kényszerültünk.

Új táborhely a falun belül, kisebb létszám, új koncepció és új arcok a régiek mellett.

Elfogultság nélkül merem állítani jó tábor volt.

Az ember életében vannak szent idők, minőségi, különleges, ünnepi, és van a profán idő meg csúnya megfogalmazásban közönséges, elfolyó, értelmetlen percek is lehetnek. Persze ez szélsőséges kijelentés, de a táborunkat idén ünnepi napokként éltem meg.

Az idő eszköz a művészetben, mondja ezt egy táncművész. Fontos a ritmus, és tudom, amikor a tábor ideje halad az egy pörgős ritmus. Okosan kell megélni minden pillanatát.

Régebben más táborokban elteltek a hetek, sodródtam a tennivalókkal, és hazaérkezés után egy hónapba telt, míg lelassítottam és feldolgoztam a rengeteg élményt, tanulnivalót.

Szervezőként sokat dolgozunk. Nehéz elmerülni egy-egy tevékenységben, hisz ilyenkor mindenki sok mindent szeretne megvalósítani. Szerencsére idén sokan használták ki azt, hogy van bennem egy olyan tanári attitűd, amivel igyekszem mindenkinek magához mérten valami újat mutatni, amivel elmozdulhat a megszokottól az alkotás folyamán.

Rengeteg alkotás született. Sok-sok akvarell, de más technikákban is fejlődhetett, aki akart. Minden este konzultáció, amin mindenki részt vett és megnéztük az aznapi munkákat. Átbeszéltük mi volt hasznos, mi, amit lehetett tanulni és mi az, amit esetleg korrigálni kellene.

Voltunk kint tájban is festeni, de sajnos a kánikula nem nagyon kedvezett nekünk, így kint főleg vázlatok készültek, majd a hűvösben a teljes alkotások.

Így sajnos az időjárás nem volt velünk.

Igyekeztünk nem kiüresedett ünnepet létrehozni a táborral, hanem a lehető leggazdagabb időt megteremteni mindenkinek. Remélem sikerült.

Színtan előadással, kártyázással, éjszakába nyúló beszélgetéssel töltöttük az estéket. Utolsó napunkon a falu retro bulijába is benéztünk, természetesen a fiatalság hajnalig fenn volt.

Ez a tábor más volt számomra, mint az eddigiek. Több lehetőség jutott festeni nekem is, több idő volt csendben is lenni és gondolkozni. Végre sokat kijárhattam terepre, ha a meleg engedte volna még többet mentem volna.

Ez a fajta ritmus a táborozókra is ráragadt. A plein air festészet végre jobban működött. A falu több részét megörökítettük, rajzoltuk, volt épületábrázolás, tájkép, nagytávlat. Természetesen a meleg miatt csendélet is, ami a szűk tér ábrázolásában volt feladat.

A táboridő alatt voltak látogatóink, sőt vendéglátónk is eljött hozzánk festeni 2 napra.

Most így tábor után azt gondolom, szerintem István is, hogy nagyon jó lesz nekünk ez az új szálláshely. Nagy közösségi térrel, csodás kerttel, pillangókkal, kiülőkkel, kisebb 2 személyes szobákkal, klassz nagy saját konyhával.

A terv hogy jövőre is ugyanez a hely és ugyanez a koncepció lesz. Sok-sok alkotóidővel, gyönyörű tájjal, jó szállással és ellátással.

Minden másról pedig beszéljenek a képek!

Köszönet a segítségért Sárvári Nikolettnek, a szállásért, az étkezésért az Öreghegy fogadónak és Sárvári Csaba polgármester úrnak!!

Természetesen nem egyedül hanem Lovas Istvánnal közösen szerveztük a tábort, neki is köszönet a munkáért és a sok fotóért is!!

Találkozunk 2023.07.16.-án!!!!!!!!

Szigeti Márta                                                                                             2022. július 26.
képzőművész-tanár

Alkotások
BorÍtékok
Táborozók Látogatók
Szigeti Márta Olasz Géza
Lovas István Bánkúti Ágnes
Andorka Éva Horváth Gábor
Csavar Adrienn Sophie Dawe
Csendes Kata
Gáll Sándor
Juhász Csilla
Kainzné Marika
Kokas Zsófia
Kőhalmi Lászlóné
Matusek Réka
Novák Emese Anna
Somogyi Szabolcs
Szabó Benjámin Róbert
Botlik Gábor
Ligeti Zsuzsa
Szőke Mariann