„A művészet nem önmagától fejlődik; az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is.”
Pablo Picasso
Táborzárás után egy nappal
Ilyenkor valamiféle szomorúság ül rá az emberre…
Volt itt valami jó, valami, amit közösen létrehoztunk. Ami megmozgatott egy egész világot bennünk.
Véget ért, de a vágy dolgozik, hogy legyen ez még, még tovább.
Ennyire futotta és így volt jó.
Sok táborozó fordult meg idén nálunk, több mint 40 ember volt jelen hosszabb-rövidebb ideig. Öreg rókák, fiatal riadt szemű felsőágyasok, rutinos táborozók voltak jelen időszakosan, teljes időben, jöttek látogatóink, akik csupán beugrottak körülnézni. Sok ember, sok-féle ember…
Az életkor, a civil életi érdeklődés, a helyszín ahonnan érkezett, a festészettel való foglalkozás gyakorisága, hossza, mindenkinél más… Kezdők, rutinosok, amatőrök, profik, keresgélők… mind-mind egy csapatban és egy céllal.
A cél, hogy jól érezzük magunkat és fessünk sokat, és tanuljunk sokat a festészetről, a művészi létről, a művészetről. Egymástól, tanárainktól, a hely szellemétől, a pillanat megéléséből.
Voltak pillanatok… nevetős, sírós, veszekedős, mulatós, bulizós, fáradtan magunkba roskadós, hajnalban a mezőn bóklászós, éjjel a hegytetőn merengős. Sokféle.
A tábor koncepciója amióta létrehoztuk, hogy a sokféleség valahogy egymásra találjon. A színek gazdagsága emberekben is jelen legyen és ez a színkavalkád mégis egy jó képet alkosson. Megférjenek egymás mellett, kiegészítsék egymást, hassanak egymásra. Létrejöjjön egy kép, amit minden résztvevő örömmel nézzen, alakítson, mutogathasson. Hogy lám, és lám… ezt én csináltam, benne vagyok, az én alkotásom is!!!
Ez a tábor mindenki közös teremtménye, alkotása.
Mi a szervezők csupán meg szeretnénk adni a lehetőséget arra, hogy jöhessenek azok, akik részt vennének ebben a közös munkában.
Természetesen készültünk, terveztünk, direkt irányítással, spontán dolgoknak teret adva, ötletekkel és ötleteket várva mindenkitől.
A szokásos alap előadások, színtan, perspektíva, kompozíció, a kroki rajzolás, a portré rajzolás ideje meg volt. De kijutottunk tájat is festeni, jutott idő mindenkinek a maga bolondériájára is.
Nagyon gazdag képanyag jött létre. Csendéletek, portrék, tájképek, absztrakt gondolatok, vegyes technikás kísérletek, nagy gondolatok a képeken, vagy egypoénos képek, minimalista, realista, expresszionista stb stílus. sorolhatnám sokáig. Technikában szintén a ceruzarajz, akvarell, pasztell, olaj, akrilképek, ezek vegyítve a környéken talált anyagokkal, fakérgekkel, alufóliával, mohával, vegyesen az eszközök, alapanyagok.
Ahogy kell, ha az ember szabadságot kap és tud is élni ezzel az alkotás adta szabadsággal.
Remélem mindenki jól érezte magát és ki tudta hozni azt magából, amit szeretett volna, alkotásban, emberségben, tanulásban, új ismeretek szerzésében. Mi igyekeztünk, hogy erre meg legyen a lehetősége.
A szervezőkről, tanárokról kicsit:
Bővíteni kellett a létszámot, mert tényleg nagy az érdeklődés és bizony kell, hogy a minőség maradhasson.
Szigeti Márta: képzőművész-tanár. „Azt gondolom, ebben a megfogalmazásban minden benne van. Sajnos táboridő alatt nem jut annyi idő festeni a tennivalók miatt, ahogy kellene, de azt hiszem, aki figyelt látta miként gondolkodom. Megtalálni az egyensúlyt a képeim lényege, és ezt több gondolkodásmódban megmutatni. Ehhez az akvarell, olaj és bármely technika jó és használom is. Ugyanez a tanárságban, egyensúly az emberben legyen meg, tanulás közben is legyen tisztában a diák, hogy egy úton jár éppen, aminek minden lépését lehet élezni. Egy valamit nem szabad, feladni. Tanárként ebben segíteni, hogy a tanulás küzdelme örömökkel vegyüljön. Cél az alkotás öröme, több úton, módon. Nekem ez a koncepcióm.”
Ladonicki Gábor az idén a kísérletezésre fektette a hangsúlyt. Szabadásgot adott csapatának, akik éltek is ezzel. Rutinosabb táborozók voltak a társaságban akik tudták, hogy itt aztán se időben, se térben, se technikában, kifejezésmódban nincsenek akadályok. És nem is volt számukra. Ezzel megmutatták nekünk, hogy mindent lehet a művészetben. Jól, minőségben, sok-sok gondolatot elindítva.
Zsomolya Szabolcs, aki a kezdőbb táborozókat kapta. Itt még a fiatalabb társaságnak volt több tanulnivaló, nem csak rajztudásban, hanem bátorságban is. Szabolcs pár nap alatt kirobbantotta a gátakat és sikeresen kihozta a tinikből azt, amit a mai kultúra nekünk is mutat. Ők azok a „jövő generáció” akiktől kapjuk a tükröt a körülöttünk lévő világról és ők lesznek azok, akik majd alakítják is ezt. Jó az út! Remélem hatottunk rájuk ezzel a tábori szemlélettel, Szabolcs gondolatai módosítottak valamit a művészettel kapcsolatban bennük és jól formálják majd a világot!
Lovas István. Nem is igazán tudom, mit kellene róla írni. Ott volt mindenütt. Dologi részekben naprakészen, bármikor segítve. fotósként rögzítve a pillanatokat. Ezenközben készítve a művészi fotókat is. Mellette nem volt sok más dolgunk csak a tanítás és a művészi lét…
Ő jelen van és segít mindenben. Hálásak vagyunk neki ezért, mert sok terhet levesz a vállunkról.
Köszönet az Eszter panziónak a figyelmes étkezésekért, a turistaszállónak a szállásért. Gál Kleopátrának és csapatának a vendéglátásért!
Kiállítási lehetőségért, amit a Napraforgó turistaszálló közös épületében meg lehet tekinteni októberig.
Most nincs más dolgunk csak várni, a következő tábort.
2018.07. 15. Szigeti Márta
2018-as tábor résztvevői:
[one_half]
Szigeti Márta
Lovas István
Ladonicki Gábor
Zsomolya Szabolcs
Antal Kitti
Bottlik Gábor
Csavar Adrienn
dr. Détári Gabriella
dr. Szauter Hilda
dr.Banka Margit
Fekete Laura
Gáll Sándor
Gosztola Fanni
Halmi Flóra
Haustyik Erika
Herman Anett
Kaiser Ilona
Kocsis Réka
Kokas Zsófia
Kolos Borbala
Diós Dalma
[/one_half]
[one_half]
Kovács Lilian
Diós Alma
Kovács Zoltán
Kovács Zora
Lipka Virág
Lukács Barbara
Mizerák Beáta
Nagy Eszter
Pallér Csenge
Patakiné Pál Erzsébet
Prandockiné Tordai Erika
Rábaközi Ilona
Somogyi Alexandra
Széki Patrik
Szőke Boglár
Novák Emese
Szőke Mariann
Szoliva Ildikó
Tölg Anna
Zsólyomné Kiss Mária
Martin-Rékasi Adél
[/one_half]
